Wass AlbertTavak könyvéből– Szille és a tavak népe

Volt egyszer, nagyon régen, egy kisfiú. Ott élt valahol messze keleten, erdők és hegyek között egy kicsike országban, amelyikről ma már alig tud valaki, és amelyiknek Erdélyország volt a neve.
S hozott nekünk onnan megannyi mesét: erdőkről, tavakról, madarakról, halakról...
A gyerekekkel együtt idézzük meg történeteit, keltjük életre szereplőit, s haladunk a "bűvös ösvényen".
Keletnek, mindig csak keletnek, amerre a sárgarigó hív.

Wass Albert Németországban töltött évei alatt írta kisfiainak 1946-ban a Tavak könyvét és 1947-ben az Erdők könyvét. A Tavak és Erdők meséi nem csak a természet szeretetére nevelnek, tanításaikban az is benne van, hogy nincsen ok okozat nélkül és az emberek minden cselekedetének megvan a következménye. Nem véletlenül nyúlt Wass Albert a mese műfajához. Tette ezt azért, mivel tudta, hogy a világ valamennyi meséjének van egy közös tulajdonsága, mégpedig az, hogy a jó győzelmét hirdeti a gonosz felett. Ezt az elveszett, vagy talán teljes valóságában soha nem létezett világot kereste a magyar népmese világában, amely a magyar néplélek mélységének és tisztaságának végtelen forrása.
Előadásunkat az általános iskolák alsó tagozatos diákjainak ajánljuk.