Szép ErnőMájus
2019. szeptember 28.
Szereposztás
- Az öngyilkosIlyés Róbert
- FiúBrasch Bence
- LányNagy Katica m.v.
- A rendőrBregyán Péter
- HaláltáncosBakos Éva m.v.Dégi János m.v.Dióssi Gábor m.v.Kátai Kinga m.v.Palugyai Sári m.v.Agárdi GergőBíró DorottyaBlaskó RebekaNagy Botond
- rendezőKovács Kristóf
- díszlettervezőOndraschek Péter
- jelmeztervezőKolonics Kitti
- dramaturgNémeth Nikolett
- zenei vezetőKornél Kovács
- világításSokorai Attila
- súgóBarnet Mónika
- a rendező munkatársaSzitás Bernadett
- koprodukciós producerSzabó Ágnes
Szép Ernőről sok mindent lehet, sőt érdemes tudni. Ehelyt két ilyen mindent emelnénk ki: azt, hogy, Molnár Ferenccel egyetemben, a magyar nyelv egyik megújítója, méghozzá mindketten úgy újítottak, hogy az utca és az éjszaka nyelvét vitték fel a színpadra. Ez a nyelv a szegények, a megalázottak és megszomorítottak nyelve: a kis cselédeké és az ordas csibészeké, illetve a magukat arisztokratává felstilizáló igyekvő kispolgároké, a XX. század elejének káoszában lubickoló és/vagy fuldokló kis senkiké.
Szép Ernő egész életében megmaradt a nagyvilágba bemerészkedő zöldfülűnek, világéletében tágranyílt szemmel, enyhén hideglelős csodálkozással szemlélte a nagyvilági életet. Dzsungelnek látta.
Szép Ernő szemében dzsungel az éjjeli Városliget is, ahol a Május játszódik – és a megszokott dzsungellakók, a ragadozók és a mérget puffogó szörnyecskék mellett megjelenik a dzsungel legijesztőbb lakója, a vadász is, sőt, az aljnövényzet lakói is ott nyüzsögnek, hogy egy pillanat erejéig felvillantsák baljós bájukat – aztán eltűnjenek, a nagyvadakkal és a szörnyecskékkel, azaz mindnyájunkkal együtt, a sötét, és talán éppen ezért annyira hívogató sötétségben.
Szép Ernő örökösének az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.
Koprodukció a Budaörsi Latinovits Színházzal